Második autónak keresett a Carthrottle szerzője, Phill Tromans, aki ötvözni akarta a kellemest a hasznossal. Fejében félig projektautó, félig napi rohangálós, praktikus autó körvonalazódott, a célra pedig 5000 fontot (2,2 millió forint) különített el a családi költségvetésből. Eredetileg egy Volvo kombit szeretett volna, de aztán belebotlott egy fekete 2002-es BMW 330d Touring M Sport hiretésébe, ami megigézte.
A napos időben lőtt fotókon meggyőző volt a fekete bajor gép, aminek őszinte szerviztörténete, online fórumban vezetett életútja is csábító volt. Igaz sokat futott, de egy 2000-es évek eleji BMW-t sokkal szórakoztatóbb vezetni, mint egy 90-es évekbeli Volvót.
Tágas, hátsókerék-hajtású és mai szemmel már egy soha vissza nem térő, analóg kor utolsó darabja. Az első próbaút is bíztató volt, jól mozgott a 230 lóerősre izmosított motor, a karosszérián volt néhány kisebb rozsdafolt az első ajtók alján, de mégis egy húsz éves autóról van szó.
Kis alkuval végül 2700 fontért (1,2 millió forint) vitte el Phill a kocsit, majd azonnal egy BMW-specialistához gurult. A hírek nem voltak túl jók. A csomagtartó padlója megrepedt – ez az E46-osoknál gyakori probléma, amit a segédkeret rögzítési pontjainak feszülése okoz, de előzetesen még azt hitte, hogy ez csak az E46-os M3-asokra korlátozódik.
Tévedett.
A javítás több ezer fontba kerül, és mivel komoly hibáról van szó, enélkül legfeljebb alkatrésznek tudná kimérni a csodás ajánlatnak tűnő fekete BMW-t.
Phill ekkor nagy levegőt vett, és úgy döntött, nem engedi el az öregedő E46 kezét. Inkább belevág a nagy projektbe, és tákolás helyett mindent megcsináltat, ami csak szóba jön. Jöhet az új segédkeret, a lakatolás, a futómű felújítása, a lengéscsillapítók cseréje.
A logika szerint ezekkel együtt sem érné el az eredetileg vásárlásra tervezett 5000 fontos határt, így nincs nagy bukó a kocsin.
Persze ahogy a szerelő lebontotta segédkeretet előkerült némi rozsda. Meg még egy kis rohadás, és lemezhiány, no meg korrózió. Ezen az úton már nem volt érdemes visszafordulni, így az eredeti vételár duplájáért elkészült az első körös javítás.
Nyilvánvalóan ez nem tartott sokáig. Néhány hónappal később elromlott a vízpumpa. Aztán elromlott az elektromos ventilátor, és különböző tömítések is szivárogtak, amelyeket ki kellett cserélni.
Az új, de nagyon olcsó gumiabroncsok, amelyeket az előző tulajdonos a műszaki vizsgára tett fel hamar megadták magukat, ezért egy teljes Michelin Pilot Sport 5 készletet kapott a kocs. Ezután az egyenesfutása tűnt el az autónak, amit szintén orvosolni kellett, valamint egy hátsó lengőkar bekötési pontja is megadta magát, így ezzel bővült tovább a lista.
Pontos szám nem tűnik fel az írásban, de a vételár ötszöröséről beszél a szerző, ami nagyjából 6,8 millió forintot jelent. Ennyit kellett rálocsolni a ránézésre dögös, és csábító E46-osra a 2021-es vásárlás óta.
Phill megtanulta a leckét, tanulságként összegezve a vásárlás tapasztalatait még mindig imádja az E46-ost, ilyen komoly kráterrel a költségvetésben is mindig szívesen néz rá vissza a parkolóban. Leírása szerint pont úgy vásárolta meg, ahogy senkinek sem tanácsolná. Azonnal, érzelmi alapon, és az első átvizsgálás után sem tudta elengedni az autót. Ugyanakkor megemlíti, hogy ha gazdaságilag józan döntést akart volna hozni, akkor vett volna valamilyen újabb, alacsonyabb rizikóval fenyegető, drágább típust. De abban ugye, hol lenne a kihívás és a kaland?
forrás: Carthrottle.com/Phill Tromans