A 90-es évek vágyott autói – Opel Calibra

Az Opel Calibra megelőzte a korát, a kilencvenes évek elején, főleg nálunk, Keleten úgy hatott, mint egy űrhajó a sok Skoda Favorit, Lada Samara, Trabant között.

Calibra – Ma már nincs ilyen kupé a népnek

1989-ben mutatták be a Frankfurti Autószalonon, és már ekkor érezhető volt, hogy  hatalmas siker lesz belőle.

A Calibra tervezéséhez az akkor haladó technológiának számító számítógépes  tervezést (CAD) hívták segítségül (csak így lehetett elkészíteni például az ellipszoidos fényszóró lencséket. Rengeteg szélcsatorna teszt, meghozta a kívánt eredményeket és mégsem ment a design rovására, sőt. Igazi kupé jellegzetességek, mint a keret nélküli ajtók sem maradhattak ki a tervekből. A

Az első nagy szériában gyártott autó volt 0,26-os alaki tényezővel, a karosszéria vonalába olvadó, lekerekített lökhárítókkal és felejthetetlen kupéformával.

Nagy előnye volt a széles motorkínálat, a sportos megjelenés mellett használható utas, illetve csomagtér, valamint a relatíve olcsó fenntartás, mivel fő elemei a Vectrától származtak.

Széles ajtóin viszonylag könnyű bejutás hátra, az alaphelyzetben 300 literes csomagtér 980 literig egyszerűen bővíthető támladöntéssel és így a hatalmas nyílást szabaddá tévő, ablaktörlős csomagtérajtónak is köszönhetően, kisebb szállítási feladatok is elvégezhetők.

A kínálatban csak benzines motorok szerepeltek, sokak szerint a kétliteres 16 szelepes, 150 lóerővel a legjobb. A legerősebb és legdrágábban fenntartható ennek turbós változata, állandó összkerékhajtással, 204 lóerővel. Legtartósabb és leginkább költségkímélő a 115 lóerős szívómotor, a legproblémásabb a 2,5-ös V6-os 170 lóerővel.

Motorok 

C20NE motor
2 literes, 8 szelepes, katalizátoros konstrukció. A Calibrába szerelt motorok közül az egyik legmegbizhatóbb, ez az Opel ’80-as években gyártott egyik sikermotorja. Ez egy felülvezérelt, egy vezérműtengelyes (Bosch motronic befecskendező rendszerrel ellátott) 8 szelepes blokk volt, a kínálat legszerényebb darabja (203 km/h óra végsebesség és 10 mp  0-100-ra)

Nyugodt, kiegyensúlyozott, de nem gyenge. A nyomaték több mint 94%-a – azaz 160Nm – igen tág, 2100-4800-as percenkénti fordulatig rendelkezésünkre áll. Rengeteg „tartalék” van ebben az erőforrásban. Karakterisztikáját átalakítva, tuning után könnyűszerrel 130LE+ fölé mehetünk (gyári 115).

C20XE motor
2 literes, 16 szelepes, katalizátoros konstrukció, amely a Kadett E GSi-ben debütált a ’80-as évek második felében. A kor színvonalán nagy teljesítményű, pörgős motornak számított. Ezt a motort gyárilag többféle hengerfejjel szerelték, a két gyártó a Cosworth és a Kolbenschmidt volt. Előbbi jobb minőségű, és csak a korai szériákra jellemző, utóbbi olcsóbb gyártást hozott, de kevésbé bírta a gyűrődést, érzékenyebb a hőterhelésre ( hideg motorral halálba pörgetés, padló gáz ), ezeknél gyakran előfordult a víz átszivárgása az olajtérbe, vagyis könnyebben „hengerfejes” lett a motor.

A panaszok miatt 1993-tól már újra a Corsworth szállította az Opelek számára a hengerfejeket.

Gyári adat szerint a végsebessége 223 Km/h, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy könnyen 230 föle megy a mutató.

X20XEV Ecotec motor
2 literes, 16 szelepes, katalizátoros konstrukció, amely 1994-töl került a Calibra motorpalettájára, mint az Opel 2 literes motorok új (Ecotec), a magasabb környezetvédelmi normáknak is megfelelő változata.  A Lotus által tervezett hengerfejben hegyesebb szögben voltak elrendezve a szelepek (46°-ban egész pontosan), ami lassította a keresztáramlást és így némileg elvett a magas fordulati teljesítményből, cserébe viszont nőtt az alacsony fordulaton rendelkezésre álló nyomaték.

Az Eco szócska a csökkentett CO kibocsátásra utal,  melyet az AGR szelep beszerelésével értek el. A félreértések elkerülése végett, a két motor teljesen különbözik, ez egy új konstrukció. Az elv hasonló. Felül vezérelt 1998cc-is 16 szelepes motor.

C20LET turbo motor
2 literes, 16 szelepes, katalizátoros konstrukció, turbo feltöltéssel. A C20XE alapjaira épült motor a paletta legerősebb motorja, egy igazi sprinter. A feltöltésből adódóan a legkönnyebben tuningolható. KKK K16 feltöltővel, kovácsolt Mahle dugattyúkkal, némileg csökkentett kompresszióval és új Bosch Motronic M2.7 motorvezérlővel. 0.6bar turbónyomáson (0.8bar overboost) 204LE volt a névleges teljesítménye. Gyári végsebessége 245 km/h (6000-es fordulaton), de ha tovább húzatják akár 260 felé is elkúszik a mutató.

C25XE V6 motor
2.5 literes, 24 szelepes, V építésü 6 hengeres konstrukció. 1993-ban került kifejlesztésre és akkor „prémium” motorként az 1994-es modellévben már találkozhatunk is vele. em sokkal lassabb mint a turbós és a vezetési élménye is hibátlan. Alacsony fordulat számon nem különösebben harapós ugyan, de nagyon halk és keveset fogyaszt. 3500-as fordulatot padlógázzal érjük el és ugyanígy tovább gyorsítunk kb. 4200-as fordulatnál igen erősen meglódul az autó – „kezdeti lomhaság” megszűnik -, nagyon gyorsan forogja le a hátralévő tartományt egészen a tiltásig. Ezt érezni kell… Ez a vehemencia még 180-200 fele sem csökken. Könnyen pörgő, erős motor – igazi „V motor hanggal”.

7 év alatt 238.647 db Opel Calibra-t gyártottak le, ebből ~23.520 db valamilyen speciális kiadás volt.

Sportsikerek

1993-ban vett részt először DTM versenyen. ’94-re már 3db összkerék-hajtású V6-os állt rajthoz, többek közt a korábbi Forma 1-es világbajnok, Keke Rosberg vezetésével. 1995-ben már hat verseny-Calibrából állt az Opel-DTM-Team. A DTM-et felváltó Nemzetközi Túrakocsi Bajnokság (ITC) futamain, 1996-ban, siker koronázta a Calibra következetes továbbfejlesztését: Manuel Reuter lett az egyéni-, az Opel a márkabajnok.

(via  richiecalibra.eoldal.hu)

Szólj hozzá!